52 cikk rendezése:
11. cikk / 52 Személyi illetmény – ha utóbb magasabb összegű a besorolás szerinti illetmény
Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?
12. cikk / 52 Képzettségi pótlék – jogosultság a felülvizsgálat után
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
13. cikk / 52 Szakképesítés és besorolás a közigazgatásban
Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Elfogadhatjuk-e I. besorolású közterület-felügyelőnek a rendészeti szervező (tiszt) OKJ-szakképesítést? (A szakképesítést 2000-ben szerezte a munkavállaló.)
14. cikk / 52 Átirányítás – képesítési akadályokkal
Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
15. cikk / 52 Pótszabadság a jegyzőnek
Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.
16. cikk / 52 Közterület-felügyelő – képesítési feltételek a kinevezéshez
Kérdés: Köztisztviselőként közterület-felügyelői munkakörbe szeretnénk kinevezni egy jelentkezőt, aki középiskolai végzettséggel (érettségivel) és OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítéssel rendelkezik. A 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 30. pontja alapján a közterület-felügyelői feladatkörben II. besorolási osztályban előírt képesítési előírás: közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga. A 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 451) pontja szerinti a 3286101 azonosító számú személy- és vagyonőr szakképesítés, és 308) pontja szerinti 5286105 azonosító számú közterület-felügyelő szakképesítés is a 22. rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportba tartozik. A 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján az OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítés közszolgálati szakképesítésnek minősül-e, és ezzel a szakképesítéssel kinevezhető-e közterület-felügyelőnek a jelentkezőnk?
17. cikk / 52 Köztisztviselői garantált bérminimumra való jogosultság
Kérdés: Beszámítható-e a garantált bérminimumba a szakközépiskolai érettségivel és felsőfokú szakirányú szakképzettséggel (mérlegképes könyvelő) rendelkező köztisztviselőt ez utóbbi szakképzettsége után megillető képzettségi pótlék? Továbbá a 20%-os mértékű (22 031 Ft) illetménykiegészítés a garantált bérminimumon felül járó kiegészítésnek minősül-e? Helyesen állapítottuk meg az említett köztisztviselő összes illetményét 176 460 Ft-ban a következők összegeként: alapilletmény (110 153 Ft) + illetménykiegészítés (22 037 Ft) + képzettségi pótlék (15 460 Ft) + garantált bérminimumra való kiegészítés (28 816 Ft)?
18. cikk / 52 Köztisztviselői fizetési fokozat megállapítása
Kérdés: A köztisztviselő nappali tagozatos főiskolai tanulmányait 2003-2007 közötti időszakban végezte. A főiskolai tanulmányai mellett megbízási jogviszonyt (1 hónapig), azt követően egyéni vállalkozói jogviszonyt (1 évig) létesített. A köztisztviselő besorolásakor a fenti nappali tagozatos főiskolai tanulmányai mellett létesített, igazolt jogviszonyai figyelembe vehetők-e a fizetési fokozat megállapításához?
19. cikk / 52 Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
20. cikk / 52 Egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatérő vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt kinevezésmódosítással más ügyterületre ügyintézői munkakörbe kívánja helyezni. Az új, ügyintézői munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének. Az általa betöltött vezetői munkakört a távollét idejére kinevezett helyettesítő vezető látná el határozatlan idejű vezetői kinevezéssel a jövőben. Jogszerű a munkáltató döntése, és megvalósíthatja egyoldalú munkáltatói döntéssel (kinevezésmódosítással), vagy szükséges a köztisztviselő beleegyezése? Milyen munkajogi szabályokra kell figyelemmel lenni a kinevezés módosítása során?
