Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...[új Mt. 27. § (1), (3) bek.]. A munkavállalóval szembeni követeléseiket harmadik személyként bírósági úton, szükség esetén végrehajtási eljárás keretében érvényesíthetik. Amennyiben a munkáltató a törvény ellenére közvetlenül levonást teljesít a javukra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkabérből levonással okozott kár

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...semmis szerződéses kikötésen alapulnak;a munkavállalóval szembeni követeléseiket harmadik személyek bírósági úton,szükség esetén végrehajtási eljárás keretében érvényesíthetik. Amennyiben amunkáltató ennek ellenére közvetlenül levonást teljesít a javukra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...nem ért egyet, a tájékoztatásnak azegyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha atervezett intézkedés végrehajtása– elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését,amelyben a munkavállaló választott tisztséget visel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.