9 talált cikk a juttatás , munkabér , díjazás , végrehajtás kifejezésre

Kérdés:

A munkabérből történő levonásnál a csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. A munkabérből maximálisan 50%-ot lehet levonni, vagy ezen túl, ha a nettó munkabér még így is több, mint 200.000 Ft, az összes 200.000 Ft felett lévő teljes munkabér is levonásba helyezhető, illetve mint munkáltatónak levonásba kell helyeznie. Tehát, ha például valakinek nagy összegű letiltása van, és a munkabére havi nettó 500.000 Ft, csak 200.000 Ft munkabért fog kapni a bankszámlájára, a 300.000 Ft pedig levonásba kerül letiltásként. A Vht. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti "legfeljebb" mire vonatkozik? A "legfeljebb" 30-50% csak a munkabérre vonatkozik, a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható rész pedig az egyéb jövedelmekre, illetve az "inkasszó" jogintézményére?

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?

Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?

Kérdés: Önkormányzati képviselő vagyok, a tiszteletdíjból vonhatnak le bíróság által megítélt tartozást? Ilyenkor hogyan látom el a képviselőséggel járó feladataimat, telefon, folyóiratok beszerzése, helyszínek megközelítése gépkocsival, írószerek beszerzése stb.?

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.

Kérdés: Dolgozóink Németországba utaznak (1-2 hétre) betanulni bizonyos munkafolyamatokat, amit később itthon hasznosítanak. Az utazáshoz a cég biztosít gépkocsit, szállást, egyszeri étkezést (ebéd). Minden kint töltött napra 35 eurót kapnak napidíjként. Kérdésem, hogy ez a napidíj adómentes vagy adóköteles? Bér jellegű kifizetésnek minősül-e, mert ha igen, a bérprogramunk számfejtéskor automatikusan letiltást (gyerektartást) is érvényesít rá.

Kérdés: Egyik munkavállalónknak mobilinternet-hozzáférést biztosítottunk a korábbi kábeles internet helyett. A cégnél bevett gyakorlat szerint az internet-hozzáférést saját célra is lehetett használni; az internet a munkavégzés mellett egyfajta juttatásként is funkcionált. Sajnos az nem derült ki, hogy a mobilinternet szolgáltatója adatforgalomhoz kötötten állapította meg a díjazást; a munkavállalónk pedig így egy hónap alatt mintegy 800 000 Ft-os internetforgalmi díjat generált. Kérdésünk: van-e lehetőség ezt megtéríttetni a munkavállalóval?