Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] ...kellett a munkáltatónak. Még ha így is volt, azt nyilvánvaló módon nem lehet elvárni a munkáltatótól, hogy a létszámcsökkentés végrehajtását követően a jövőben soha ne bővítse a korábban létszámcsökkentéssel érintett munkakörben foglalkoztatottak számát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] ...okirat akkor állítható ki, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős és a teljesítési határidő már eltelt. A végrehajtási lapot az első fokon eljárt munkaügyi bíróságnak kellett kiállítania. Ha a bíróság a végrehajtási lapot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...287. § (1) bek. d) pont]. Mindennek elmulasztása esetén a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy fizetési felszólítását lássa el végrehajtási záradékkal [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], amely ezáltal végrehajtható okirat lesz. Per nélkül érvényesíthetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Központi üzemi tanács tagjának védelme

Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...tanács nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokaittartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedésvégrehajtása– megnehezítené annak az üzemi tanácsnak a működését,melyben a munkavállaló tagságot tölt be, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...nem ért egyet, a tájékoztatásnak azegyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha atervezett intézkedés végrehajtása– elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését,amelyben a munkavállaló választott tisztséget visel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.