Közalkalmazott felmentési idejének számítása

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszából: […] Felmentés esetén a közalkalmazott felmentési ideje legalább hatvan nap, azonban a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapul, vagyis a közalkalmazott a munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott kötelezően végkielégítésre jogosult [Kjt. 37. § (3) bek.]. Korábban csak ágazati végrehajtási rendelet vagy kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség hiányában a mentesítés időtartamára díjazás nem illeti meg. Miután a kérdés szerint nyugdíjasnak minősül, végkielégítésre nem lesz jogosult. Ha van időarányosan ki nem adott szabadsága, azt a keresőképtelen állapot ellenére távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Felmentésre tekintettel kapott juttatások visszafizetése

Kérdés: Létszámleépítésre hivatkozva 36 éves közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntették. Munkaügyi bírósághoz fordultam rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Ha visszahelyeznek az állásomba, megtarthatom-e a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagkeresetemet? Milyen követeléseim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...34. § (2) bek.].Ebben az esetben a közalkalmazottat a közalkalmazottijogviszony megszüntetésére tekintettel kapott juttatások, azaz a végkielégítésés a felmentési időre járó átlagkereset nem illeti meg, azokat vissza kellfizetnie, hiszen a jogviszony végül nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Vezetői megbízás visszavonása és az illetmény

Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvé­tele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...esetére írelő új besorolást. A volt vezető felmentése – megbízásának visszavonása – nemérinti vezetői illetményét, így végkielégítésének összegét sem, a felmentésiidőre – munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítésének idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közalkalmazotti jogviszony időtartama – a felmentési idő beszámítása

Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?
Részlet a válaszából: […] ...fentieket támasztja alá a Kjt. 37. § (10) bekezdése is,mely a fent hivatkozott általános elszámolási kötelezettség mellett avégkielégítés megfizetésére speciális szabályt állapít meg. Eszerint amennyibena közalkalmazotti jogviszony felmentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnirészére a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó átlagkeresetet és -amennyiben annak feltételei fennállnak – a végkielégítést. Ha azonban azérvénytelenség a közalkalmazott hibájára vezethető vissza (pl. hamisdokumentumokat használt fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó egyéb bérelemeket a kifizetéskorimértékben kell figyelembe venni. A munkáltató rendes felmondása esetén amunkavállalónak járó végkielégítés mértékét az Mt. 95. §-ának (4) bekezdésehatározza meg, ennek során az átlagkereset kiszámításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni. Aközalkalmazott jogosult a felmentési időre járó átlagkeresetére (ez ugyanakkorszoros jogi értelemben nem felmentési idő) és végkielégítésre is. A jogviszonymegszüntetésének jogcíme nem a felmentés lesz – mert azt csak a Kjt. 30. §-ábanfoglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...azért, hogy elkerülje a határozatlan idejű munkaviszonymegszüntetése miatti kifizetések (pl. felmentési időre járó átlagkereset ésvégkielégítés), vagy a rendes felmondás indoklásának kötelezettségét -határozott idejűre módosítja a munkaszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.