Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaügyi per során bebizonyosodik, hogy a felmondás oka valójában a munkavállaló betegsége volt, ez az egészségi állapoton mint védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min ő sülne [Ebktv. 8. § h) pont; Mt. 66. § (1) – (2).....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben közös, hogy a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten nem az Ebktv. szerint állapította meg a hátrányos megkülönböztetést, hanem védett tulajdonság hiányában, önmagában az egyenlő értékű munkát végző munkavállalói státusz alapján hozta meg határozatait. E......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Egyenlő bánásmód sérelme – jogorvoslati lehetőségek

Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...szembenkezdeményezhető munkaügyi per, illetőleg az Egyenlő Bánásmód Hatóság ismegkereshető. Az eljárás során mindig a sérelmet szenvedett fél bizonyítja,hogy a jogsértéskor rendelkezett azzal a tulajdonsággal, amely miatt hátrányérte. Ezzel szemben a másik félnek, azaz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.