3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz
Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
2. cikk / 3 Tévedésből kiküldött e-mail jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?
3. cikk / 3 Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel
Kérdés: Munkáltatóm közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetést javasolt, amibe én bele is mentem. Azonban a megállapodást a munkáltató helyett az őt helyettesítő vezető írta alá, még mielőtt én aláírtam volna. A helyettesítés rendjéről csak a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz rendelkezést, és mutattak egy felhatalmazást tartalmazó levelet. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját helyettesítő személlyel történt megállapodás az említett két dokumentum alapján jogszerű-e? A munkáltatóm azt is mondta, hogy ha nem írom alá a megállapodást, akkor rendkívüli felmondással távolít el. Nem minősül ez fenyegetésnek?