27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Kérdés: A 2019-2023. években - a pandémia miatt - a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
2. cikk / 27 Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
Kérdés:
A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?
3. cikk / 27 Német állampolgár külföldi foglalkoztatása
Kérdés:
Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
4. cikk / 27 Munkavégzés szabadság alatt "rugalmas" munkarendben
Kérdés: Igazgatóságunk dolgozói valamilyen szinten "rugalmas" munkarendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy kártyás beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, és a napi munkaidő feletti esetleges túlórák tetszőleges későbbi időpontban "elhasználhatók" (például úgy, hogy korábban megy haza, vagy reggel később érkezik). Illetve az esetleges mínuszórákat később le kell dolgozni. Szabályszerű-e, ha a dolgozó bejön a szabadsága alatt munkát végezni, de nem egész napra, hanem például 3-4 órára, viszont aznapra nem törlődik a szabadsága, hanem jóváíródik a kártyáján a bent töltött 3-4 óra, amit későbbi tetszőleges időpontban természetesen el tud használni? Fontos, hogy mindez nem a munkáltató utasítására, hanem a dolgozó kérésére történik. Szabályos-e ez így, vagy ilyen esetben az Mt. szabadságmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni?
5. cikk / 27 Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben
Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
6. cikk / 27 Munkavállalók szállítása munkaidő előtt
Kérdés: Társaságunk gépkocsit biztosít a munkavállalók részére a munkába járáshoz. A munkavállalók közül kijelölünk egyet, aki vezeti a gépkocsit, elmegy a munkavállalókért, és elviszi a munkahelyre. Ezen munkavállalónak nem a gépkocsivezetés a munkaköre. Amikor beérkeznek a munkahelyre, akkor mindenki elkezdi a munkaszerződés szerinti munkakörét. Azon munkavállalónak, aki a munkahelyre viszi a többi munkavállalót, azon időszaka, amíg vezeti a gépkocsit a lakóhely és a munkavégzés helye között, munkaidőnek minősül-e?
7. cikk / 27 Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai
Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
8. cikk / 27 Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben
Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
9. cikk / 27 Véradás miatti távollét – a munkaadói korlátozhatóság kérdése
Kérdés: Társaságunknál több munkatársunk rendszeres véradó. Egy ideje a munkahelyen belül nem szervezünk véradást, de a székhelyünktől nem messzire lévő egészségházban erre szinte minden hónapban sor kerül. Jelenleg nagy gondot okoz számunkra, hogy a vírus elmúltával utolérjük magunkat a megrendelések feldolgozásával, ezért igyekszünk minden távollétet elhalasztani vagy megtiltani. Korlátozhatjuk-e a munkavállalók véradás miatti távollétét? Azt szeretnénk, hogy erre évente csak egyszer kerülhessen sor, amikor azt mi magunk, a cégen belüli helyszínen szerveznénk meg.
10. cikk / 27 Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
