Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli munkavégzésre díjazás, illetve a fenti korlátozások betartása nélkül kerül sor, úgy a munkavállaló az erre irányuló utasítás teljesítését jogszerűen megtagadhatja [Mt. 54. § (2) bek.]. Ha rendszeressé válna ez a gyakorlat, akkor érdemes felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...műszak után, 22 órától 02 óráig "túlórázik", vagy akinek a beosztás szerinti rendes munkaideje 22 órakor kezdődne, de a munkáltató utasítására bejön 18 órára, az előbb ismertetett jogosultsági feltételek megléte esetén a műszakpótlék mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...a két beosztásszerinti munkaidő közötti részben hazautazni, az ügyeleti minősítést nemalapozza meg, hiszen nem a munkáltató döntése, utasítása alapján tartózkodnakaz általa kijelölt helyen, a munkahelyükön. Így esetükben is marad – a fentiekalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.