Időarányos munkabér számítása fizetett ünnep mellett

Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Például 2016 márciusában 23. hétköznap volt, amelyből egy volt munkaszüneti nap. Ebből következően ebben a hónapban az általános teljes munkaidőben (napi 8 órában) foglalkoztatott munkavállaló havibérét 23 x 8 = 184-gyel kellett osztani, és az időarányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj helyes számításáról többféle számítási mód látott napvilágot. Álláspontunk szerint az Mt. alapján havibér esetén az egy órára járó távolléti díjat akként kell meghatározni, hogy az alapbér összegét százhetvennégy órával kell osztani általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeretben beosztható munkaidő.Az általános teljes napi munkaidő napi 8 óra. A felek megállapodása alapján azonban ún. hosszabb teljes munkaidő is alkalmazható, legfeljebb napi 12 óra mértékig, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. egyik általános szabálya, hogy munkaszüneti napokon(január 1-jén, március 15-én, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdhétfőn,augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 25-26-án) amunkavállalóknak nem kell munkát végezniük, és a kiesett időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.