Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál

Kérdés:

Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.

Részlet a válaszából: […] ...mértékének 50%-ával csökken (jelen esetben 25%-kal). A szabály kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az illetmény összege az, amely a teljes munkaidőben fizetendő illetmény meghatározott százalékkal csökkentett mértékének felel meg. Illetményen a Kjt. 85/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapbérét mindenképpen időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]; formáját tekintve lehet óra-, napi-, heti- vagy havibér is. A tipikusan használt két forma az órabér, illetve a havibér. Az alapbér a felek megállapodásának tárgya, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavállaló öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, és a felek a munkaszerződést oly módon módosítják, hogy az eredeti teljes munkaidő helyett csak napi négy órában fog dolgozni a munkavállaló, ezt megtehetik, a munkaviszonyt nem kell megszüntetniük, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ennek során az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Szabadságra járó munkabér

Kérdés: Munkáltatóm kap utánam támogatást, és órabérben fizet nekem. Ha nem megyek dolgozni, szabadságon vagyok, akkor arra a napra nem fizet bért. Ez jogos így? Legutóbb 166 órára fizetett 91 000 Ft-ot, azaz a minimálbért sem adja meg.
Részlet a válaszából: […] ...meg. A minimálbér összege 2017-ben bruttó 127 500 Ft/hó, 733 Ft/óra. A 166 órára járó legalacsonyabb bér (időbér és általános teljes munkaidő, azaz heti 40 órás munkaszerződés esetén) így 121 687 Ft, ami nettóban legalább 80 916 Ft [430/2016. Korm. rendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy csak a korábban ki nem adott szabadság biztosítását követően módosítják a munkaszerződést, akkor a munkavállalót még a teljes munkaidős foglalkoztatás alapján megillető munkabér szerint illeti meg távolléti díj. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Minimálbér teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybérben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Hónapzáráskor rendszeresen elő­fordul, hogy az alacsonyabb százalékot teljesítő munkavállalóink bére nem éri el a minimálbér mértékét sem. Ilyenkor általában szabadságot adunk ki a hónap utolsó egy-két napjára, hogy ezzel növeljük a kifizethető bért. Mit lehet még tenni ilyen esetben, hogy ne sértsük meg a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályban megállapított minimálbér, illetve garantált bérminimum a teljesítménykövetelmények százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén jár [483/2013. Korm. rendelet 2. § (3) bek.]. Tehát ha a munkavállaló teljesítménye elmarad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Bértámogatás megnövelése a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedésével

Kérdés: 25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...amegváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékainak100 százalékban történő megállapítása, és teljes munkaidőben történőfoglalkoztatása esetén a bértámogatás összege havonta nem haladhatja meg atárgyévet megelőző második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.