Munkabér – eltérő munkaidők, eltérő díjazás

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésben leírt tényállás nem valósulhat meg az alábbiak miatt. Ha a munkavállaló pihenőnapján vagy a munkanapján rendkívüli munkavégzést teljesít, annak "alap-" óraszáma nem kerülhet balanszba, azt a munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Pihenőnapok elmaradása kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkaidőben dolgozom, az esetek elsöprő többségében szombaton és vasárnap is. Tudomásom szerint a pihenőnapon végzett munka miatt – ezt pótlandó – szabadnap járna, ám ilyet soha nem kaptam (2007 óta). Milyen követelésem lehet és mennyi időre visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozott. Ugyanakkor, a munkaidő mértékére vonatkozó rendelkezések a kötetlen munkarendben is érvényesek. Ezért – általános teljes munkaidő esetén – a kötetlen munkarendű munkavállaló sem dolgozhat hetente 40 óránál többet. Ha a kérdéses esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi szabályok (pl. hogy naponta legfeljebb 12 órát dolgozhat), de így is csak heti 40 órát köteles teljesíteni (általános teljes munkaidő esetén). Így természetesen igényt tarthat az alapbérén felüli díjazásra, ha a szerződése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kétféle túlóra-elszámolás

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben a rendkívüli munkaidő két típusa keveredik, amelyeket egymástól függetlenül kell elszámolni. Az egyik típus, amikor a munkavállaló az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően dolgozik. A törvény szerint a munkaidő-beosztást egy héttel előre, egy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a munkáltató egyoldalúan kialakíthatja. A munkaszerződésben kikötni csak azt szükséges, ha a munkavállaló nem az általános teljes munkaidőben dolgozik, vagy ha a törvény kifejezetten megköveteli az adott beosztási forma alkalmazásához a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […]  A rendkívüli munkavégzés rendszerszerű elrendelése az Mt.alapján önellentmondás. A rendkívüli munkavégzés nem szolgálhat rendszeresmunkaidő-beosztási eszközül, ez ellentmond a fogalmának. Az Mt. 127. § (1)bekezdése ugyanis kategorikusan rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása előtt vagyazt követően módosították-e részmunkaidősre. Az előbbi esetben a részmunkaidősbért, az utóbbi esetben az eredeti, teljes munkaidős (azonban az Mt. 84. §-ánakmegfelelően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...hónap átlagában az egyes munkavállalókraeső heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát azzal, hogy a 40 és 48 óra közöttirész – teljes munkaidős alkalmazottak esetén – rendkívüli munkavégzésnekminősül.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásakor az Mt. 120...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmaz. Amunkaidőkeret lényege, hogy hosszabb időtartam – az Mt. szerinti esetekben akár12 hónap – vonatkozásában határozza meg a teljes munkaidő figyelembevételével aledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeret kezdetének és végénekfigyelembevételével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.