Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban – függetlenül a munkanapok számától és ezáltal a beosztható munkaidőtől – a havi alapbére illeti meg. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Munkáltatói utasítás megtagadása

Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló az új Mt. szerint is – csakúgy, mint korábban- köteles a munkáltató utasításait teljesíteni. A munkáltatónak a munkafeladatokra,azok végzésének módjára, idejére vonatkozóan, például utasításadási jogköréretekintettel köteles munkát végezni a dolgozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatóhozzátartozója esetén lehetséges; ennél kevesebbet dolgozni pedig vagyrészmunkaidőben (Mt. 78/A. §), vagy ún. rövidebb teljes munkaidőben lehet [Mt.117/B. § (2) bekezdés]. Ehhez a felek különmegállapodása kell, vagy rövidebbteljes munkaidőt munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Munkaidő-beosztástól eltérő munka – díjazási kérdések

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően amunkaidő-beosztásuktól eltérő, olyan rendkívüli munkavégzést teljesítenek,amelynek ellenértéke az Mt. 147. § (2) bekezdésének megfelelően 50%-osbérpótlék. Megjegyezzük, munkaviszonyra vonatkozó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve. Ilyennek azokat anaptári negyedéveket kell tekinteni, amikor a munkavállaló a munkavégzésalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő

Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...és így a munkaidőkeret része. Ezért anégy hónapos munkaidőkeretbe a januári és februári hónapokra eső 320 óraállásidőt – mint teljesített munkaidőt – bele kell számítani, és ezeket azórákat a munkáltatónak tilos a munkavállalóval később ledolgoztatnia...Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 78/A. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony – eltérőmegállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.Ebből következően, ha nem rendelkezik a munkaszerződés a munkaidő mértékéről,akkor a munkaviszony napi 8, heti 40 órában jön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló amunkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja[Mt. 102. § (3) bekezdés a) pont]. A munkáltató kötelezettsége továbbá amunkavállalók munkaidő-beosztásának az......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű, minden részletrekiterjedő megválaszolása meghaladja a Munkaadói Levelek nyújtotta kereteket,így csak a munkáltató legfőbb.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.