Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A korlát szempontjából az átirányítás, kiküldetés, kirendelés idejét egybe kell...Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– tehát nem a távollét! – időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell majd megállapítani [új Mt. 148. § (1) bek.]... gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Gyermek nevelése melletti munkaviszony létesítése

Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, és még állományban egy cégnél, de a cég nem tud munkát biztosítani. Kérdésem, ha visszamondanám a GYES-t, akkor egy másik cégnél dolgozhatnék-e teljes munkaidőben (úgy, hogy az első cégnél nem mondok fel), míg a gyermekem el nem éri a 3 éves kort?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató irántiegyüttműködési kötelezettségéből kell kiindulni. Az Mt. 3. §-a szerint a jogokgyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató és amunkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követel­ményei­nek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgáriszolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont], továbbá a közelihozzátartozó ápolására vagy gondozására...olléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőt. A 78/A. § (1)bekezdése ezzel összefüggésben azt rögzíti, hogy a munkaviszony – eltérőmegállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.A 82. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a munkáltató és a munkavállaló......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása előtt vagyazt követően módosították-e részmunkaidősre. Az előbbi esetben a részmunkaidősbért, az utóbbi esetben az eredeti, teljes munkaidős (azonban az Mt. 84. §-ánakmegfelelően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkezőmunkavállalók....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Délutáni műszakpótlék

Kérdés: Üzletünk a hét minden napján 8-20 óráig van nyitva. Három értékesítőt foglalkoztatunk váltakozó munkaidőben. Valamikor egy nap 2 értékesítő dolgozik 8 órában úgy, hogy az egyik 8-16 óráig, a másik pedig 12-20 óráig végez munkát. Valamikor úgy dolgoznak ketten, hogy az egyik 8 órában, a másik 4 órában végez munkát, pl. egyikük 8-12 óráig és a másik 12-20 óráig, vagy 8-16 óráig az egyik és a másik 16-20 óráig. Ritkán az is előfordul, hogy egyetlen értékesítő dolgozik 8-20 óráig. Jár-e a munkavállalóknak délutáni műszakpótlék, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés e) pontja alapján akkor több műszakos amunkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napiteljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy naponbelül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.A...Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű, minden részletrekiterjedő megválaszolása meghaladja a Munkaadói Levelek nyújtotta kereteket,így csak a munkáltató legfőbb.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségként – figyelmen kívül kell hagyni, vagy – másikelszámolási módszerként – a munkavállalóra irányadó napi munkaidő (teljesmunkaidő esetén napi 8 óra) mértékével kell figyelembe venni.Ennek megfelelően – összhangban azzal, hogy a szabadságotmunkanapokban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...A munkakörön ésa munkabéren túl kötelező a munkavégzési helyet is rögzíteni [Mt. 76. § (5)bekezdés], illetve azt is, ha a hosszabb teljes munkaidőben állapodnak meg afelek a készenléti jellegű portaszolgálati munkakörre vonatkozóan.2. A munkaszerződésekben a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2