Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ennek során az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Állásidő a járvány idején

Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszából: […] ...akad-e olyan ember, aki az adott eseményt el tudná hárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik (BH2014. 147).A COVID-19 miatti...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell eljárni. E szerint a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Vagyis meg kell állapítani, hogy az adott hónapban mennyi lett volna a napi munkaidő.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor is köteles a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe venni. E kötelezettség értelmében a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása – jelen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – nem okozhat a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell sort keríteni [Mt. 80. § (2) bek.]. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.], a szabadságra járó távolléti díj számításánál pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ..."folytatására", további munkavégzésre vagy bármely, munkaviszonyból folyó, munkavégzéssel összefüggő munkavállalói kötelezettség teljesítésére. Ehelyett a munkáltató köteles elszámolni a munkavállalóval, ennek keretében pedig kiadni a szükséges dokumentumokat és.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint megegyezik a távollét kezdő időpontjával,....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadságmegváltásra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?
Részlet a válaszából: […] ...(136. §), pótlékátalány (145. §),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (150. §),bb) bérpótlék (151. §)figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azonban független a munkavállaló díjazásától. A havi alapbérére tehát a ledolgozott naptári hónaphoz kötődik, amire a ténylegesen teljesített óráktól függetlenül jogosult.Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a munkaviszony megszűnésekor a...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítását követő napon,b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni,c) amennyiben a foglalkoztató személyében jog­utódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a...�jjön. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.
1
2