Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága

Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját követően – a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt – az esedékesség napján nem tudja megfizetni, és tartozását elismeri [Bgtv. 11. § (1) bek. b pontja]. A jogszabály tehát az érvényesíthetőség feltételeként szabja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Elmaradt munkabér iránti igényérvényesítés

Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb lépést megelőzően javasoljuk, hogy az elmaradtmunkabér összegét jelentsék be a felszámolónak, hitelezői igényként megjelölvea tartozás jogcímét és pontos összegét. Az elmaradt munkabér ugyanis afelszámolási költségek közé tartozik, s mint ilyen ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetneka munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozásaelőlegezhető meg. A felszámoló köteles haladéktalanul visszatérítendő pénzügyitámogatás iránti kérelmet benyújtani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...57. § (2) bek.]. Mint felszámolási költségek ún. "a"kategóriás követelésnek minősülnek, vagyis megelőznek minden más követelést atartozások kielégítése során [Cstv. 57. § (1) bek.]. Ennek értelmében,amennyiben a felszámolás során a felszámolás alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] ...alatt álló gazdálkodó szervezeta szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkalszemben fennálló bértartozásait a felszámolás kezdő időpontját követően – afelszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...felé a fizetési kötelezettség a jogok és kötelezettségekátszállása miatt [Mt. 85/A. § (2) bek.], és az anyavállalat legfeljebbtartozásátvállalás (Ptk. 332. §) alapján fizethet; míg az utóbbi esetben azanyavállalat, mint a károkozásért felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
Részlet a válaszából: […] ...Amint azt azegységes bírói gyakorlat is megerősíti, az öröklési jog szabályai amunkaviszonyból származó követelésre és tartozásra is vonatkoznak (BH1975/437.).A kérdésben foglalt esetben azonban eltérő következtetésrekell jutnunk. Az Mt. 93. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.