Ügyvezető kártérítési felelőssége

Kérdés:

Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?

Részlet a válaszából: […] ...foglalt tartalmával szemben is – azzal, hogy az eladó képviselőjével kötött eredeti megállapodás tartalmát bizonyítja, például tanúkkal (BH2023. 105).Ha pedig nincs kár, akkor kártérítési felelősségről sem lehet szó, és nem is kell vizsgálni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Tartozáselismerő nyilatkozat szerepe

Kérdés: Egy volt munkavállalónk kárt okozott. A károkozást elismerte, és hozzájárult, hogy a kár összegét levonjuk a munkabéréből. Nem sokkal ezután eltűnt, nem jött be dolgozni. Ha szeretnénk érvényesíteni a kárigényt, a perben mindent a munkáltatónak kell bizonyítania? Annak idején nem készült részletes dokumentáció, pontosan az elismerés miatt, és az akkori kollégák közül is nagyon kevesen vannak már csak állományban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozata érvénytelen (BH2015. 80). Nem fog tehát a munkáltató terhére esni, hogy részletes dokumentáció, illetve kellő számú tanú nem áll már rendelkezésre a káreseménnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]. A munkaviszonyban a munkavállaló is az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítására köteles [Mt. 6. § (1) bek.]. Ez a magatartási előírás kártérítési felelősség körében is irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Elvárható jövedelem megállapítása

Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
Részlet a válaszából: […] ...Ha jövedelme nem volt, akkorazt kell megvizsgálni, hogy képes lett volna-e megkeresni az adott helyzetben(tőle) elvárható magatartás tanúsítása mellett valamilyen jövedelmet. Azt ajövedelmet ugyanakkor nem kell figyelembe venni, amit sérelemből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkavállalói kárenyhítési kötelezettség

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a munkahelyén kár érte, amikor a nagy értékű saját – a rajta lévő idegen nyelvű szakszótár miatt behozott – laptopjára a laborban az egyik kolléga véletlenül ráborította az egyik kémcső tartalmát, amitől a burkolat teljesen átlyukadt, és a gép használhatatlanná vált. A káresemény bekövetkezte nem is vitás, azonban véleményünk szerint a munkavállalónk nem az elvárható magatartást tanúsította. A laptopot ugyanis a baleset után is a laborban hagyva elment megkeresni a laborvezetőt jegyzőkönyv felvétele érdekében, ahelyett, hogy a ráömlött folyadékot azonnal letakarította volna, amivel megakadályozhatta volna a burkolat átlyukadását, és a gép még ma is üzemképes lenne; ezzel pedig kisebb kár érte volna a munkavállalót. Emiatt nem kívánjuk a teljes kárt megtéríteni. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...azonos a polgári jogi kárenyhítésikötelezettséggel, azaz a munkavállalónak nem az adott helyzetben általábanelvárható magatartást kell tanúsítania a kár csökkentése során. Így amunkáltató a teljes kárt köteles lesz megtéríteni, és csak akkor hivatkozhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...van helye [Mt. 171. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve haerre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bek.]. ALegfelsőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...működését kedvezőtlenül érintő intézkedésnek tekinthető. Hatehát a szakszervezet egyébként más, neki felróható magatartást nem tanúsított,akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, mivel úgy járt el, ahogy az azadott helyzetben általában elvárható [Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Működési bizonyítvány kiadása és annak tartalma

Kérdés: Munkaviszonyomat rendes felmondással kívánom megszüntetni. Szeretném, ha a munkáltatóm olyan ún. működési bizonyítványt állítana ki számomra, amely egyfajta "ajánlólevélként" a munkám értékelését is tartalmazza. Megtagadhatja-e a munkáltató a működési bizonyítvány kiadását? Mit tehetek akkor, ha szándékosan valótlan jellemzést ad?
Részlet a válaszából: […] ...tüntetni a munkavállaló munkáltatónálbetöltött munkakörét. A munkavállaló munkájának értékelését – például amunkaviszony alatt tanúsított magatartását, képességeit, hozzáértését, szakmaifelkészültségét – azonban a bizonyítvány csak akkor tartalmazhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?

Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés helyszínén a közlekedés rendjére – főszabályszerint – a közúti közlekedés szabályait kell megfelelően alkalmazni [Mvt. 41.§ (2) bek.]. A KRESZ előírása értelmében a járművet akkor szabad őrizetlenülhagyni, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.