57 cikk rendezése:
51. cikk / 57 Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés
Kérdés: Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
52. cikk / 57 Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért
Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
53. cikk / 57 Besorolás, képesítés, alapvizsga
Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
54. cikk / 57 Megváltozott munkaképességűek – a bértámogatás visszafizetése
Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását több telephelyen is végzi nonprofit gazdasági társaságunk. A foglalkoztatás magas költségei, valamint a növekvő nyersanyag- és energiaárak miatt fontolgatjuk a munkavállalók egy részének leépítését. Eredményezheti ez a döntésünk azt, hogy a már kifizetett bértámogatást vissza kell térítenünk?
55. cikk / 57 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
56. cikk / 57 Költségkompenzációs támogatásra való jogosultság
Kérdés: 40 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezetként költségkompenzációs támogatásban részesültünk. A támogatást 2008 áprilisában szüntették meg, mivel március 16-án lejárt az akkreditációs tanúsítványunk érvényességi ideje. Továbbá határozatban visszakövetelték a márciusi törthónapra, valamint az áprilisra kifizetett támogatás összegét. Cégünk 2008. március 18-án kérelmet nyújtott be az akkreditációs tanúsítvány megújítására, amelyet végül 2008. június 2-án állított ki részünkre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Jogszerű volt-e a támogatás megszüntetése? Van-e jogi lehetőség a támogatás június 2-tól történő újbóli folyósítására?
57. cikk / 57 Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei
Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?