11 talált cikk a juttatás , munkavégzés , munkavállaló , munkáltató , tanú kifejezésre

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Kérdés: Társaságunk a COVID kapcsán komplex, a munkavállalók egészségét védő intézkedéseket vezetett be, amelynek részeként a rendelkezésükre álló tömegközlekedési eszközökön túl a társaság további buszokat bérel a helyi vállalattól annak érdekében, hogy a távolságtartás ténylegesen biztosítható legyen. A buszokon a maszk használata kötelező. Van-e lehetősége a munkáltatónak bármilyen alapon [pl. Mt. 8. § (2) bek.] felelősségre vonni a munkavállalót, amennyiben a buszon a maszkot nem hordja?

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást – különösen felmentési időre járó távolléti díjat – fizetnünk?

Kérdés: Két hete a munkáltatóm kijelentette, hogy gazdasági ügyintéző helyett pénztárosra kívánja módosítani a munkakörömet, egyúttal az alapbéremet is visszavenné 15 százalékkal. Mindez számomra komoly visszalépést jelentene, ezért nem fogadtam el a módosítást. Mivel a munkáltatóijogkör-gyakorlóm ragaszkodott a módosításhoz, kénytelen voltam azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkaviszonyomat, hiszen a pénztárba osztottak be már előtte való héten is, mely számomra elfogadhatatlan lett volna. Most a munkáltató vezetője azt mondta, hogy a munkaviszonyt csak a felmondási idő letöltése mellett szüntethettem volna meg, és megtagadta a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díjam kifizetését. Mit tehetnék?

Kérdés: Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő cukrász, szakács, pék tanulók képzésére kerülhet-e sor szombaton és vasárnap, ha a képzést biztosító hely egy kávézó-cukrászda, mely hétvégén is nyitva tart? Ha igen, változik-e a tanuló pénzbeli juttatása, jogosult-e pótlékra?

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?

Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagy­is adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?

Kérdés: Iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatok munkavállalókat. Kérdésem, hogy esetükben hogyan kell meghatározni a munkabér mértékét? Nekem is, mint foglalkoztató­nak, alkalmazni kell a diákokra az egyenlő bér elvét?