Felmondás a kisgyermekes munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követően

Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra – vagyis a felmentési időre – is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó D fizetési osztályba,– 54-es azonosító számú szakképesítéssel az ea) pont szerint az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó E fizetési osztályba kell sorolni a közalkalmazottat.A 27/2016....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Képesítési feltétel munkáltatói előírása

Kérdés: Kötelezhető-e egy munkavállaló arra (és lehet-e felmondási indok és milyen esetekben), hogy egyik napról a másikra rendelkezzen bizonyos készséggel, pl. nyelvtudás vagy szakmai fokozat?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat (Mt. 6-7. §).A munkáltatónak arra is joga van, hogy a munkavállalót tanulmányok elvégzésére utasítsa [Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont], vagy vele erre tanulmányi szerződést kössön. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződés az Mt.-ben szabályozott olyanmegállapodás, amely nem feltétlenül a munkaviszony két alanya között jön létre.A munkáltatók leggyakrabban a velük munkaviszonyban álló munkavállalókkalkötnek tanulmányi szerződést, de természetesen nem kizárt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.