10 talált cikk a Bölcsőde , munkavállaló , adó , tanú kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Kérdés:

Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?

Kérdés:

A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?

Kérdés: Adott munkavállaló tartózkodási helyéről napi munkába járásra 15 Ft/km útiköltség-térítést kap. Ugyanez a munkavállaló az állandó lakóhelyére minden hétvégén hazautazik. Jól gondoljuk, hogy a napi munkába járást és a hétvégi hazautazást is téríthetjük neki attól függetlenül, hogy mindkettő autóval történik?

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?

Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?