Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató joga, hogy a munkavállalót a munkaidőn kívül is rendelkezésre állásra (ügyeletre vagy készenlétre) kötelezze. Ennek az utasításnak a munkavállaló köteles eleget tenni, persze csak akkor, ha az elrendelés minden törvényi feltétele fennáll. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a rendkívüli munkaidőre az alapbére és 50% bérpótlék illeti meg. A túlóra szabadidővel való megváltását hívja a gyakorlat "lecsúsztatásnak". Az Mt. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható

Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony alapján a munkavállaló a munkáltató által előírt munkaidőben köteles megjelenni, és a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. a) és b) pontok]. A munkavállaló munkaidejének mértékét a munkaszerződése határozza meg, külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaidő-maximumok

Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz: igen! A napi, illetve heti munkaidő maximális időtartama az egyhuzamban ledolgozható órák számát jelenti, ebből a szempontból mindegy, hogy előre beosztva, rendes munkaidőként, vagy pedig valamely pihenőidő, munkaszünet terhére, rendkívüli munka­időként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...pótlék nem illeti meg (Mt. 142. §).A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidő, azaz "túlóra" esetén a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Gépjárművezetők pihenőideje és rendkívüli munkaideje

Kérdés: Szállítmányozó cégünknél négyhavi munka­időkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négy­havi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?
Részlet a válaszából: […] A gépjárművezetők munkaidejére az új Mt.-ben foglaltak mellett a Kkt. szabályai az irányadók [Kkt. 18/A. § (1) bek.]. Az Mt. szerint munkaidőnek tekintendő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Munkaidő-beosztás meghatározása

Kérdés: A helyi uszoda és sportcsarnok működtetését végző cég dolgozói esetében van-e lehetőség arra, hogy mivel sok esetben kiszámíthatatlan a munkavégzés ideje, a vezető saját hatáskörben eldöntve, aznapra vonatkozóan utasítsa a dolgozókat a munkavégzésre, a túlórára vagy esetleg épp a dolgozók hazaküldésére? Például alapesetben három úszómester tartózkodik nyáron a strand területén. Ha aznap esik az eső, akkor van-e megoldás arra, hogy aznap hazaküldje a felesleges egy vagy két úszómestert? Sokszor rendezvényeket is tartanak a sportcsarnokban, és nem mindig lehet a rendezvény végét kiszámítani. Van-e megoldás arra, hogy rendezvény esetén annak a végén legyenek a takarítók behívva a munka elvégzésére, akkor is, ha így este 8 vagy épp este 11 óra lesz a munkakezdési idő? Ez esetben hogyan lehet megoldani a törvényben előírt, előre történő tájékoztatást a dolgozó felé?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 97. § (4)-(5) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ettől eltérően, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. Amunkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […]  A rendkívüli munkavégzés rendszerszerű elrendelése az Mt.alapján önellentmondás. A rendkívüli munkavégzés nem szolgálhat rendszeresmunkaidő-beosztási eszközül, ez ellentmond a fogalmának. Az Mt. 127. § (1)bekezdése ugyanis kategorikusan rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2