9 talált cikk az adó , vezető , munkáltató , munkaidőkeret , túlóra kifejezésre

Kérdés: A 2019-2023. években - a pandémia miatt - a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.

Kérdés: Munkaidőkeretben történő elszámolásnál a tárgyhavi jelenléti ívek zárásakor olykor kétség merült fel, hogy a munkavállaló az elrendelt órákon felül bent töltött időt valóban munkával töltötte-e. Előírhatjuk, hogy a beosztástól eltérő túlórákra csak akkor fizetünk bért, ha azt a közvetlen munkahelyi vezető a tárgyhónap végén elismeri mint munkaidőt? Ha a keret végén a munkavállalónak mínuszórája van (azaz nem teljesítette a ledolgozandó munkaidőt), ezt a hiányzó óraszámot átvihetjük a következő keretébe?

Kérdés: Szállítmányozó cégünknél négyhavi munka­időkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négy­havi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?