16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
Kérdés:
A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?
2. cikk / 16 Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
3. cikk / 16 Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
4. cikk / 16 Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
5. cikk / 16 Alkalmi munka – az időkorlátok
Kérdés: Az Efotv. szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?
6. cikk / 16 Megbízási szerződés a munkaviszony mellett
Kérdés: Fogorvos ügyfelünk 2012. december 18-ától jelenleg is heti 40 órás munkaviszony keretében foglalkoztatja asszisztensnőjét. Az asszisztensnő 2021. március 31-ig a helyi önkormányzattól havi bruttó 75 000 Ft megbízási díjban is részesült ugyanazon munkavégzési helyen, ugyanabban a rendelőben, ugyanazon fogorvos asszisztenseként, egy másik körzet ellátásáért. 2021. április 1-jével az önkormányzattal kötött megbízási szerződés megszűnik, és a fogorvosi kft. kíván változatlan feltételek mellett havi bruttó 75 000 Ft-ért megbízási szerződést kötni. Az asszisztensnő megbízási díjával (75 000 Ft) emelt összeget utal ezt követően a kft.-nek az önkormányzat.
1. Ugyanazon foglalkoztató, ugyanazon magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén a már fennálló munkaviszony mellett létesíthet megbízási szerződést is?
2. Ha létrejöhet a kétféle biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál, akkor ezt újra be kell jelenteni a T1041-es bejelentőlapon a megbízási díj összege miatt, tekintettel arra, hogy meghaladja a minimálbér 30%-át?
3. Amennyiben megköthető a megbízási szerződés a fennálló munkaviszony mellett, mit tartalmazzon a szerződés? Mik azok a lényeges elemek, melyekre feltétlen figyelnünk kell?
1. Ugyanazon foglalkoztató, ugyanazon magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén a már fennálló munkaviszony mellett létesíthet megbízási szerződést is?
2. Ha létrejöhet a kétféle biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál, akkor ezt újra be kell jelenteni a T1041-es bejelentőlapon a megbízási díj összege miatt, tekintettel arra, hogy meghaladja a minimálbér 30%-át?
3. Amennyiben megköthető a megbízási szerződés a fennálló munkaviszony mellett, mit tartalmazzon a szerződés? Mik azok a lényeges elemek, melyekre feltétlen figyelnünk kell?
7. cikk / 16 Munkaviszonyban töltött idő beszámítása az Eszjtv. szerinti fizetési fokozatoknál
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. A69/2021. Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése szerint az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdésében foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,
d) az Eszjtv. 8. §-a (9) bekezdésének h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint
e) a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,
ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.
Mindez az új, 2021. március 1. utáni belépők esetén mit jelent? Például 2021. március 2-án belép egy egészségügyi adminisztrátor. A munkakör ellátásához szükséges kötelező végzettség: érettségi. A belépő dolgozó 2003-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványát. 2003 után számtalan helyen dolgozott munkaviszonyban (pl. szupermarket, bank, sütőipar). Ezeket az időszakokat el kell ismerni a fizetési fokozat beszámításához (ezzel együtt a szolgálati elismeréshez) egészségügyi szolgálati jogviszonynak?
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,
d) az Eszjtv. 8. §-a (9) bekezdésének h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint
e) a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,
ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.
Mindez az új, 2021. március 1. utáni belépők esetén mit jelent? Például 2021. március 2-án belép egy egészségügyi adminisztrátor. A munkakör ellátásához szükséges kötelező végzettség: érettségi. A belépő dolgozó 2003-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványát. 2003 után számtalan helyen dolgozott munkaviszonyban (pl. szupermarket, bank, sütőipar). Ezeket az időszakokat el kell ismerni a fizetési fokozat beszámításához (ezzel együtt a szolgálati elismeréshez) egészségügyi szolgálati jogviszonynak?
8. cikk / 16 Thaiföldi diák munkavállalása Magyarországon
Kérdés: Alkalmazhatunk-e olyan thaiföldi állampolgárt, akinek a tartózkodási engedélyét tanulmányi célra adták ki?
9. cikk / 16 Nyugdíjazás és a pálya folytatása
Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
10. cikk / 16 Nyugellátás szüneteltetése – a jogviszonytól függ
Kérdés: Állami költségvetési szervnél, akiket munkaviszonnyal foglalkoztatnánk, azokra nem terjed ki a Kjt.! Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni dolgozókat úgy, hogy rájuk az Mt. vonatkozna? Ez a kérdés már több, különböző esetben felmerült, most a nyugdíjas dolgozó foglalkoztatásánál, mivel a nyugellátással kapcsolatos Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását közalkalmazotti jogviszony esetében. Munkaviszony esetében nem, ezért szabályosan járunk-e el, ha munkaviszonyt alkalmazunk?