Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés

Kérdés:

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?

Részlet a válaszából: […] ...megegyezésben foglalt megállapodást, ám azt alappal csak akkor teheti meg, ha annak megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, hogy e tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A közös megegyezést akkor is megtámadhatja, ha ő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...alapján emellett arra lehet következtetni, hogy az intézményvezető egy lényeges körülmény tekintetében tévesztette meg, ejtette tévedésbe a munkáltatót. A munkáltató a valódi végzettség ismeretében a jogszabályi kötöttség miatt nagy valószínűséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség. A megállapodás akkor támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a szerződéskötéskor lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen [Mt. 28. § (9) bek.].A megállapodás megtámadható többek között, ha a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...különleges körülmények (pl. atények kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve a kirívóan súlyosjogalkalmazási, jogértelmezési tévedés) értékelhető a kártérítési felelősségetmegalapozó felróható magatartásként (EBH 2001. 526., EBH2002. 750.). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.