Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a felmondás közlésének időpontjában legalább három éve már fennálljon. A végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi távolléti díjnak megfelelő összeg. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából ugyanakkor nem kell figyelembe venni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Emiatt a kérdés szerinti esetben a biztosítási jogviszony szünetelésének sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (1)-(3) bek.]. Ami a felmentési időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet

Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató a szabadság ezen kívüli részét mérlegelési jogkörében meghatározott időpontban adhatja ki. A szabadság idejére távolléti díj jár. (Ezen túlmenően még alkalmazható az "Iskolabezárás – szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli megszűnés esetén a munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg. Ha azonban a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt, kivéve, ha annak idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt [Tbj-tv. 8. § c) pont]. A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján – a havi munkanapok számától független azonos összegű – alapbér, az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. d) pont] – ezt hívja a szakzsargon és köznyelvünk is "fizetett ünnepnek". Mivel ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet a válaszából: […] ...alól, ez nem tekinthető szünetelésnek, hiszen a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót általános szabály szerint távolléti díj illeti meg. A távolléti díj fizetése alól csak az jelenthet kivételt, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásban, táppénzben részesül). Ha a keresőképtelen betegség időtartama a betegszabadság kimerítését követően (melyre a távolléti díj 70%; a munkáltató által fizetett munkabér jár) egybefüggően meghaladja a 30 napot, a végkielégítésre jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok

Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...köteles lenne a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, viszont erre a tartamra részére távolléti díj nem jár, miután munkabérre egyébként sem jogosult.Figyelemmel arra, hogy alkalmazottjuk munkaviszonya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
2