13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén
Kérdés:
A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
2. cikk / 13 Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
3. cikk / 13 Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak
Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
4. cikk / 13 "Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség
Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
5. cikk / 13 Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
6. cikk / 13 Szabadság elszámolása – váltási korlátok
Kérdés: Szabadságok nyilvántartása és kiadása: az egyik munkaterületen az eddigi napi 8 órás munkarend helyett munkaidőkeret kerül bevezetésre, a munka intenzitásától függően 12 óra is lehet a munkaidő, ami a nyári időszakban szinte állandósul. A szabadságot, melyet eddig napban tartottunk nyilván, és 8 órás munkanapra adtunk ki, ezek után mennyivel kell számolni? Ha eddig napban tartottuk nyilván a szabadságot, év közben hogy lehet áttérni ennél a néhány dolgozónál a szabadság órában való nyilvántartására, kiadására? Vagy ezután is, ha napi 12 órát dolgozik, a szabadsága 8 órát fog érni?
7. cikk / 13 Munkaszüneti napra járó díjazás
Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?
8. cikk / 13 Munkaszüneti napi munka díjazása órabér esetén
Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?
9. cikk / 13 Felmentési idő tartamára eső munkaszüneti nap
Kérdés: A felmentési időbe munkaszüneti nap esik. Beleszámít-e a felmentési idő napjainak számába, illetve jár-e erre díjazás? Ha a munkaszüneti nap a betegség (keresőképtelenség) idejére esik, jár erre a napra betegszabadság és távolléti díj?
10. cikk / 13 Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.