4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
2. cikk / 4 Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
3. cikk / 4 Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
4. cikk / 4 Osztószám a távolléti díj megállapításakor
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?