Vasárnapra eső pihenőnap és a tanulmányi távollét

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] ...távolléte azzal is biztosítható, hogy a vasárnapra a munkáltató pihenőnapot oszt be, vagy a megállapodás alapján kötelező távolléti díjjal járó munkanapnak tekinti a képzési napokat (ami egyébként a törvény szerint nem lenne kötelező). Mindenesetre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– ami a kérdés szerinti esetben 4,8 óra, mivel ennyi a munkavállaló napi részmunkaidejének mértéke – órabéres munkavállaló esetén távolléti díjat kell fizetni [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], ami a gyakorlatban a "fizetett ünnep". Az Mt. szabályai szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...az aznapi beosztásától – egy munkanap szabadság számolandó el, 4,8 óra teljesített munkaidő és az ennek megfelelő időre jár a távolléti díj. Ha a teljes hétre kíván mentesülni, akkor öt munkanap szabadságot kell kiadni, de ennek megfelelően összesen 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként a napi munkaidő mértékét a napi 8 óránál magasabb mértékben határozzák meg.A munkavállalót a napi munkaidőnek megfelelő távolléti díj illeti meg a munkaszüneti napra, de csak óra- vagy teljesítménybérezés esetén, és csak akkor, ha az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...a következőképpen alakul: Az Mt. 151. §-a(2) bekezdésének e) pontja alapján a rendes szabadság időtartamára amunkavállaló részére távolléti díj jár. Ha a munkavállalónak távolléti díjatkell fizetni, részére a távollét idején (időszakában)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.