Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály alapján a távolléti díj három részből épül fel: kiszámítása az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (alapbérrész), valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Távolléti díj – beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 148. §-ának (1) bekezdése a távolléti díj számítása során figyelembe veendő bérelemeket határozza meg. A teljesítménybérrész és a bérpótlékrész esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó 6 hónapban, lásd Mt. 152. §) kifizetett díjazást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Távolléti díj és teljesítménybérezés

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2014. január 8-án kezdődött, és 2014. március 31-ig órabéres volt. 2014. április 1-jétől teljesítménybéres lett. 2014. július 22-től 2014. augusztus 1-jéig szabadságon volt. A távolléti díj számításakor mi lesz az irányadó időszak?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbérrel kell számítani. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pont]. Tehát ha júliusban és augusztusban volt távol a munkavállaló, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Távolléti díj – figyelembe veendő díjazási jogcímek

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Álláspontunk szerint a szabadság tartamára járó távolléti díj számításakor a 148. § (1) bekezdése értelmében, aki a távollétet megelőző 6 hónapban nem részesült teljesítménybérben, sem bérpótlékban, akkor a neki járó távolléti díjat kizárólag a távolléti díj esedékessége időpontjában érvényes munkaszerződésben meghatározott alapbér teljes összege figyelembevételével kell megállapítani. Helyes ezen értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjnak az idézett szabály alapján valóban három része van: az alapbérrész, a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész. Nem biztos azonban, hogy egy konkrét esetben mindhárom részt figyelembe is kell venni. Például a teljesítménybért csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...amelyekben a munkavállaló mentesül amunkavégzési kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. aszabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Azosztószámba természetesen a túlórák is beleszámítanak. Annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.