Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
Részlet a válaszából: […] ...összegét [Mt. 82. § (3) bek. a) pont], vagy kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az Mt. 83. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkavállaló kérelmére a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyen belül a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (1)–(2) bek.]. Ebből azonban le kell vonni azt, ami máshonnan megtérült (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalótól, ha határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg követelhető [Mt. 84. § (1)–(2) bek.]. Ez egy átalány-kártérítés, tehát a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató részére. A határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Jogellenes munkavállalói kilépés jogkövetkezményei

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk egyik nap nem jelent meg a munkahelyén. Másnap felhívtuk telefonon, közölte, hogy kilépett, többet nem jön. A próbaideje már régen letelt. Mivel nem akarjuk, hogy a többi munkavállaló körében általánossá váljon ez az eljárás, "példát akarunk statuálni", és az ebből eredő valamennyi lehetséges igényünket érvényesíteni kívánjuk vele szemben. Van-e arra lehetőségünk, hogy rászorítsuk a munkaszerződés teljesítésére, azaz arra, hogy jöjjön vissza, és lássa el a munkakörét?
Részlet a válaszából: […] ...követelheti tőle a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre – átalános szabály szerint 30 napra – járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetését [Mt. 69. § (1) bek., 84. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkáltató az ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős, mert a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények tekintetében meghatározó szerepe van az ún. távolléti díjnak. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés ugyanis egyfelől nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...(garantált bér) kétszereséig, és összesen legfeljebb hathavi átlagkeresetig (ami jelenleg nem számolható, mivel általános jelleggel a távolléti díj fogalma lépett a helyébe) lehessen felszámolási költségként figyelembe venni e követeléseket.További korlát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.