Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályozás. Jelenleg a gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a saját illetményszámfejtésük útján végzik, és e szabályok hatálya kiterjed az apai pótszabadság idejére járó távolléti díj és közterhei igénylésére és kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Kikölcsönzés megszűnése mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?
Részlet a válaszából: […] ...meg a munkaviszonyát, ha írásbeli felmondást nem közölt vele, és megalapozottan tart igényt a tizenöt napos felmondási időre járó távolléti díj összegére.Javasoljuk, hogy fogadják el a munkavállaló ajánlatát, és kössenek vele írásbeli megállapodást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
Részlet a válaszából: […] ...határozhatta meg [régi Mt. 167. § (1)-(3) bek.]. Az Mt. alapján a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] ...A betegszabadság naptári évben igénybe nem vettrésze később nem igényelhető. A betegszabadság időtartamára a munkavállalórészére távolléti díjának 70 százaléka jár. Az Mt. 151/A. § (1) bekezdésealapján a távolléti díj a munkavállalónak a távolléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
2