Várandósan betegállományban – a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszából: […] ...alapján veszélyeztetett terhesnek bizonyul, és így nyilvánítják keresőképtelennek, a munkáltatót nem terheli a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-a megfizetésének kötelezettsége, ez esetben a nő az első naptól táppénzre jogosult [Mt. 126. § (2) bek.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Határozott idejű munkaviszony megszüntetése a projekt megszűnésével összefüggésben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik december 31-ig, viszont a projekt, amiért felvettük, úgy néz ki, hogy meg fog szűnni augusztus 31-ig. Ilyen esetben ki kell a fizetni a távolléti díjat december 31-ig a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...meg, az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, a munkavállaló jogosult lesz a határozott időből hátralévő időre járó távolléti díjára [Mt. 79. § (2) bek.]. Ha a munkaviszonyt felmondással kívánják megszüntetni, erre viszonylag szűk lehetőség van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...szabályoktól, hogy az eredetileg beosztott, de lemondott, és később sem elrendelt műszakra alapbér helyett a magasabb összeget jelentő távolléti díj jár. Ennek nincs akadálya (Mt. 165. §). Ilyenkor ez a magasabb összegű díjazás csak a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Egészségügyi alkalmatlanság kérdései

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
Részlet a válaszából: […] ...fel. Természetesen ilyen esetben (lévén munkáltatói felmondásról szó) a munkavállalót megilleti a felmondási idő, amelynek felére (távolléti díj mellett) fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól, jogosult végkielégítésre, és a ki nem adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...való felfüggesztésről, ennek folytán nincs munkavégzési lehetőség.Erre az időre viszont az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése alapján távolléti díjat kell a felfüggesztett munkavállalójuknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkáltatói utasítás megtagadása

Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...iskiemeli, hogy ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadásakövetkeztében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult. Az újMt. 146. §-ának (1) bekezdése ezzel kapcsolatosan generálisan rendelkezik,kimondva, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.