Eljárás a munkavállaló nem megfelelő azonnali hatályú felmondása esetén

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel ennek a kritériumnak, akkor a munkáltatótól követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmentési időre eső távolléti díját és a végkielégítését is [Mt. 78. § (3) bek.]. Ha azonban az indokolás nem felel meg a törvényben elő­írtaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató részére. A határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...nem kérheti, hogy kötelezze a közfoglalkoztatottat a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjának megfelelő összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Leltárfelelősség feltételeinek hiánya esetén fennálló munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?
Részlet a válaszából: […] ...okozta, akkor a teljes kárt köteles megtéríteni, egyéb esetben azonban a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét [Mt. 179. § (3) bek.]. Nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes. Ilyen esetben a munkáltató munkaügyi bíróság előtt követelheti, hogy a munkavállaló fizesse meg a felmondási időre járó távolléti díjnak (a kérdés szerinti esetben 30 nap) megfelelő összeget. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó kára is van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Azonnali hatályú felmondást követő próbaidő

Kérdés: Megteheti-e a munkáltatóm, hogy ha itthon vagyok egy hetet (nem az én hibámból), és ők ezt nem akarják kifizetni, akkor leszámoltat azonnali hatállyal, és aznap visszavesz próbaidőre me­gint?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú felmondásra még a próbaidő alatt kerül sor, azt nem kell indokolni [Mt. 79. § (1) bek.], de a munkavállaló jogszerű távolléte (pl. betegszabadság) ekkor sem lehet alapja a munkaviszony megszüntetésének.Elvileg nincs akadálya, hogy az azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] ...annak törvényi feltételei munkáltatói felmondás (korábban rendes felmondás) esetén fennállnának, valamint köteles olyan mértékű távolléti díj fizetésére, amely a munkavállalót munkáltatói felmondás esetén a felmentés tartamára megilletné [Mt. 78. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a büntethetőségelévüléséig lehet gyakorolni.A munkától való engedély nélküli távolmaradás, valamint azigazolatlan távollét általában megalapozza a munkaviszony rendkívülifelmondással történő megszüntetését (lásd az első fordulatot) (LB Mfv. I...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.