Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– ami a kérdés szerinti esetben 4,8 óra, mivel ennyi a munkavállaló napi részmunkaidejének mértéke – órabéres munkavállaló esetén távolléti díjat kell fizetni [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], ami a gyakorlatban a "fizetett ünnep". Az Mt. szabályai szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Szabadság részmunkaidőben egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Részmunkaidős dolgozónknak, aki heti négy órában dolgozik az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, mennyi szabadság jár, és azt hogyan kell órakeretben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...négyórás munkaidő esetén az egy napra eső munkaidő 0,8 óra. Azaz, míg egy teljes munkaidős munkavállaló egy nap szabadságra nyolc óra távolléti díjra jogosult, addig a jelen példában a díjazás csak 0,8 órányi távolléti díj.Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj helyes számításáról többféle számítási mód látott napvilágot. Álláspontunk szerint az Mt. alapján havibér esetén az egy órára járó távolléti díjat akként kell meghatározni, hogy az alapbér összegét százhetvennégy órával kell osztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] ...arányos időre jár a részmunkaidős munkavállalónak (pl. napi négyórás munkaidővel foglalkoztatottat egy szabadságnapra is négyórányi távolléti díj illeti meg). Másrészt, a szabadság kiadásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a részmunkaidős munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szabadság – részmunkaidős nyugdíjasnak

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a nyugdíjas munkavállalót, akinek munkaideje heti 3x3 óra?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai. Az egyik eltérés aszabadság idejére járó díjazásban jelentkezik: ugyanúgy, mint a munkabér, aszabadság idejére járó távolléti díj is a munkaidővel arányos időre jár (azaz anapi háromórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.