Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszából: […] ...esetben alapbérrel (illetménnyel) fizetett, azaz arra nincs lehetőség, hogy az elszámolt rendkívüli munkaidő helyett fizetés nélküli távollétben állapodjanak meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Megállapodás fizetés nélküli szabadságban

Kérdés: Az Mt. szabályai szerint, ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre olyan díjazásra jogosult, amilyenben a felek megállapodtak. Ez azt jelenti, hogy akár olyan megállapodást is lehet kötni, amely alapján a munkavállalónak ilyen esetben nem jár díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges olyan megállapodást is kötni, amely szerint a munkavállalónak nem jár díjazás a kiesett munkaidőre – azaz fizetés nélküli távolléten lesz. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel. Az Mt. 125. §-a csak annyit mond, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt (távolléti díjjal) meg kell váltani. A 122. § (5) bekezdése pedig ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a szabadságot – a 125....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak kötelessége a tárgyévre járó rendesszabadságot – szűk kivételekkel – kiadni, mivel az olyan fizetett távollét,amely a munkavállalót minden évben, alanyi jogon megilleti. Érdemes tehát amunkavállalót akkor szabadságra küldeni, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.