Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság

Kérdés: Munkavállalónk 2023. december 31-ig keresőképtelen állományban volt, ezt követően visszatért dolgozni, de az üzemorvos alkalmatlannak minősítette a munkaköre ellátására, így nem tudjuk foglalkoztatni. Mi ilyenkor a teendő? Kell másik munkakört felajánlanunk neki, esetleg fel kell mondanunk a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Erre a mentesülési időszakra nem illeti meg díjazás, az igazolt, nem fizetett távollét.Egy korábbi döntésében a Kúria elvi éllel mondta ki, amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] ...jelenléti adat rendelhető egy bérprogramban, alapvetően szintén a fentiekben írottak alapján határozható meg. Eszerint sem a "fizetett távollét", sem a "pihenőnap" nem tűnik megfelelőnek, hiszen úgy tűnik, egyfelől nem volt távol a munkavállaló, másfelől nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult meghatározni azt is, hogy a bérelemeket milyen összefüggésben veszi figyelembe a többi bérelem meghatározása során (pl., hogy a távolléti díjba beszámítja-e, az egyéb, önként adott juttatásokat megnöveli-e vele stb.). Az egyoldalú kötelezettségvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...a 11 órás munkaidő-beosztás esetén 11 órányi szabadságot, illetve betegszabadságot kell elszámolni, 11 órára kell megfizetni a távolléti díjat (betegszabadság esetén annak 70%-át). Ez nem egy napnak felel meg, mivel ilyen esetben a szabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti kötelezettségei teljesítése alól, mint például a munkavégzés. Önmagában tehát a tanulmányi szerződés miatt nincs igazolt távollét, de a felek megállapodása szerint, ha a tanulmányok munkaidőben zajlanak, akkor a munkavégzési kötelezettség alól akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Megállapodás fizetés nélküli szabadságban

Kérdés: Az Mt. szabályai szerint, ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre olyan díjazásra jogosult, amilyenben a felek megállapodtak. Ez azt jelenti, hogy akár olyan megállapodást is lehet kötni, amely alapján a munkavállalónak ilyen esetben nem jár díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges olyan megállapodást is kötni, amely szerint a munkavállalónak nem jár díjazás a kiesett munkaidőre – azaz fizetés nélküli távolléten lesz. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkavállaló képzésre kötelezése

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
Részlet a válaszából: […] ...a mentesülés idejére munkabér nem jár (fizetetlen szabadság). Tanulmányi szerződés alapján különféle támogatások nyújthatók (pl. a távollét idejére anyagi juttatás, képzési, tananyag-beszerzési, utazási költségtérítések), cserébe a munkavállaló vállalja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Igazolatlan távollét – szabadság helyett

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha azon munkavállalójának, aki szabadságra menne, viszont már ki lett neki adva az éves összes szabadsága, igazolatlan távollétet ad?
Részlet a válaszából: […] ...távollétről általában akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén az előírt munkaidőben, és sem munkaviszonyra vonatkozó szabály, sem a munkaszerződése, sem a munkáltató engedélye alapján nem mentesül a munkavégzési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel. Az Mt. 125. §-a csak annyit mond, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt (távolléti díjjal) meg kell váltani. A 122. § (5) bekezdése pedig ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a szabadságot – a 125....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként a napi munkaidő mértékét a napi 8 óránál magasabb mértékben határozzák meg.A munkavállalót a napi munkaidőnek megfelelő távolléti díj illeti meg a munkaszüneti napra, de csak óra- vagy teljesítménybérezés esetén, és csak akkor, ha az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.
1
2