Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló "sorsa"

Kérdés: Az Mt. 146. §-a alapján nem jár távolléti díj a munkavállalónak munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén. Ilyen esetben a módosult Mt. nem írja elő a munkáltatónak az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondást. A munkáltatónak nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy felmondással megszüntesse a munkaviszonyt (pl. a végkielégítés miatt). Jól gondoljuk azonban, hogy ilyen esetben az alapelvekből (jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.) következően ez lenne a méltányos döntés?
Részlet a válaszából: […] ...mely alatt egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése értelmében nem illeti meg távolléti díj a munkavállalót, ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az Mt. valóban nem írja elő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...számára kötelezővé teszi többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén is, hogy a távollét megszűnését követően ajánlatot tegyen a munkavállaló számára a munkabér módosítására.A fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás) (Mt. 78. §), a határozott idejű munkaviszony munkáltató általi felmondása a hátralévő idő, de legfeljebb tizenkét havi távolléti díj megfizetésével [Mt. 79. § (1) bek. b) pont], valamint az érvénytelenség miatti azonnali hatályú megszüntetés [Mt. 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő várandóssága és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam a Kttv. 70. §-a (1) bekezdésének a) és c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést mindig írásba kell foglalnia és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bek.].Az igazolatlan távollét ugyanakkor az esetek többségében olyan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos, jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes. Ilyen esetben a munkáltató munkaügyi bíróság előtt követelheti, hogy a munkavállaló fizesse meg a felmondási időre járó távolléti díjnak (a kérdés szerinti esetben 30 nap) megfelelő összeget. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó kára is van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás – nincs felmondási idő

Kérdés: A társaságunk szerződés alapján külső céget alkalmaz bérszámfejtésre. Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló a próbaidő időtartama alatt (gyakorta néhány nap vagy hét után) egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a munkaviszonyát az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint. Társaságunk a munkában töltött időre járó munkabérét kifizeti minden esetben. Bérszámfejtőink azonban ebben az esetben harmincnapos felmondási időre vonatkozó távolléti díj kifizetését számfejtik, mivel szerintük ilyen esetben is jár ez az összeg még akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a munkaviszony, és a munkavállaló kezdeményezi, ráadásul még akkor is, ha a munkavállaló például mindössze négy nap elteltével szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el a bérszámfejtés az ilyen esetekben, vagy jogosulatlanul fizeti ki a távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...alatti azonnali hatályú felmondás esetében nincs felmondási idő, ennek folyományaként a munkavállalót a felmondási időre járó távolléti díj sem illeti meg, éppen ezért nyilvánvaló módon és súlyosan téves a bérszámfejtőjük álláspontja. Az azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Távolléti díjra való jogosultság munkavégzés alóli felmentés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2013. március 29-én írásban benyújtott felmondásában bejelentette, hogy a következő munkanaptól munkaviszonyát felmondja, és kérte, hogy tekintsünk el a felmondási idő ledolgozásától. Indoklásként azt írta, hogy végzettségének jobban megfelelő munkát talált. Tapasztaltuk, hogy az ilyen esetekben, a munkavállaló visszatartása esetén a munkáját már nem végzi ugyanolyan intenzitással, ezért a felmondási idő egészére felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is ki kell fizetnünk a harminc nap felmondási időre járó bért? Nincs mód arra, hogy az ilyen eseteket kivédje a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a felmondási idő egy részére vagy egészére felmenti a munkavállalót, a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (pl. keresőképtelenséggel járó betegség) [Mt. 70. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Betegszabadság szabályainak változása

Kérdés: Úgy tudjuk, május 1-jétől bizonyos esetekben mentesül a munkáltató a betegszabadság fizetésének kötelezettségétől. Kérem, tájékoztassanak a részletekről!
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy erre az időre balesetiellátás jár – nem kellett a munkáltatónak betegszabadságot és az erre az időrejáró díjazást (a távolléti díj 70%-át) biztosítani. 2011. május 1-jétől ez azeset kiegészült a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 102.§ (1) bekezdés]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy amunkavállaló betegséggel összefüggő rendszeres távolléte bizonyos körülményekfennállásakor jogszerű indoka legyen a munkáltatói rendes felmondásnak.Ilyenkor vizsgálni kell azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2