Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szabadság lejártát követően a munkavállaló a munkáltató döntése alapján már nem végez munkát, figyelemmel arra, hogy lehetővé sem teszi számára a munkahelyre történő belépést, és erre vonatkozóan a felek – amint az a fentiekből is kitűnik – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...nem látta el a munkáját a kérdéses időszakban [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pont]. Mivel a művezető munkakörben dolgozó munkavállaló a távollétre engedélyezett idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkáltató szervezeti egysége működésének felfüggesztése

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének teljesítése alól. Ez a szabály közalkalmazottakra is irányadó a Kjt. 44/A. §-a alapján. Erre az időre távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. b) pont].Ha a munkáltató egyéb okból nem tud munkát biztosítani, az emiatt kieső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása

Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
Részlet a válaszából: […] ...venni, amelynek tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont; Mt. 55. § (1) bek. c) pont és 146. § (3) bek.]. Az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést mindig írásba kell foglalnia és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bek.].Az igazolatlan távollét ugyanakkor az esetek többségében olyan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos, jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...való felfüggesztésről, ennek folytán nincs munkavégzési lehetőség.Erre az időre viszont az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése alapján távolléti díjat kell a felfüggesztett munkavállalójuknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a büntethetőségelévüléséig lehet gyakorolni.A munkától való engedély nélküli távolmaradás, valamint azigazolatlan távollét általában megalapozza a munkaviszony rendkívülifelmondással történő megszüntetését (lásd az első fordulatot) (LB Mfv. I...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő

Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...számítani. Egészen eddig az időpontig a munkáltató nem feltétlenül tudná ugyanismegállapítani, hogy a munkavállaló távollétének mi volt a konkrét oka, s ennekmegfelelően az jogszerű volt-e vagy sem.Mindez azt jelenti tehát, hogy a tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.