Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztésmértéke az irányadó (Mt. 84. §).Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére atávollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeresbérpótléka(i), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...függ, és nem kell különvizsgálni, hogy a munkaviszony fennállása alatt volt-e, és ha igen, milyenmértékű fizetett vagy fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra – döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] ...él számos rokonával, még nem jelenti azt, hogy ők részt is vesznekaz ápolásban, és a közalkalmazott jogellenesen igényelte az egyéves távollétet.A fizetés nélküli szabadság csak otthoni ápolás céljából engedélyezhető, amiugyanakkor nem arra utal, hogy a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Közeli hozzátartozó ápolása – külföldön is?

Kérdés: Egyik alkalmazottunk édesapja súlyos beteg, Sepsiszentgyörgyön él. El kell-e engednünk, illetve elengedhetjük-e fizetés nélküli szabadságra édesapja ápolása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozók ápolására, tehát az Erdélyben élő édesapa ápolásaesetén a munkáltató ugyanúgy köteles biztosítani ezt a távollétet, mintha Magyarországonélne.A törvény azt is előírja, hogy a tartós otthoni ápolást ésannak indokoltságát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2