Versenytilalmi megállapodás – a kötbéren felüli kár megtérítése

Kérdés: Munkavállalóinkkal minden esetben kötünk versenytilalmi megállapodást. Egyik munkavállalónknál megfelelő ellenértékként hathavi távolléti díjat határoztunk meg, amit ki is fizettünk a munkaviszony megszűnésekor. A munkavállaló azonban a következő hónaptól mégis átment a konkurenciához dolgozni, holott ezt egy évig nem tehette volna. A munkavállaló a neki kifizetett díjat, mint a szerződés szerint kikötött kötbért vissza is utalta, és álláspontja szerint ezzel le is zárult az ügy. Azonban már most látszik, hogy komoly kárt okozott nekünk, mert átvitte a versenytárshoz az általunk kifejlesztett technológiát. Mit tehetünk ilyen esetben? Valóban nem követelhetünk tőle semmit, ha kifizette a kötbért? Ezzel megszűnt a köztünk lévő versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – a kérdésben foglalt esetben egy évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné [Mt. 228....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszából: […] ...esetben alapbérrel (illetménnyel) fizetett, azaz arra nincs lehetőség, hogy az elszámolt rendkívüli munkaidő helyett fizetés nélküli távollétben állapodjanak meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szabadság pénzbeli megváltása – távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén

Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy ténylegesen mekkora összegű távolléti díj illeti meg Önt a ki nem adott négy szabadságnap megváltásának ellenértékeként, mivel ehhez ismerni kellene a teljes foglalkoztatási időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.