Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] Ha Ön korábban keresőképtelen volt, ám a műtétjét követően felépül, és ismét keresőképessé válik, a munkáltatójának kötelessége Önt az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni, függetlenül attól, hogy esetleg más munkavállalót vett fel erre a pozícióra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a behívásos munkaviszony legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőre létesíthető [Mt. 193. § (1) bek.]. A munkaidő pontos mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha a szerződés szerinti napi munkaidőhöz képest többet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptárihónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint– sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nemrészesül.Az idézett rendelkezés alapján a rokkantsági nyugdíjigénybevétele érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Egyik fizikai munkát végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye értelmében 45%, s nem rehabilitálható. Jelenleg táppénzes állományban van. Véleményük szerint tovább foglalkoztatható-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 85. § (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyfennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót a munkáltatóköteles az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Ugyan azMt. idézett rendelkezése szerint a munkáltatót e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.