4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít
Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
2. cikk / 4 Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony
Kérdés: Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
3. cikk / 4 Fizetés nélküli szabadság és a járulékfizetés
Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?
4. cikk / 4 Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?
Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.