5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Elvágyódó munkaerő – munkavállalói felmondás külföldi munkavégzés reményében
Kérdés: Társaságunk "8+4-es konstrukcióban" (8 hónap támogatás, 4 hónap tovább foglalkoztatás) foglalkoztatási támogatással alkalmaz egy munkavállalót oly módon, hogy a jelzett időtartam alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással és közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség négy hónapos időszaka alatt azonban szeretné felmondani a munkaviszonyát, lehetőleg úgy, hogy azonnal el tudjon menni. Mivel közös megegyezéssel nem lehetséges megszüntetni a munkaviszonyt, elegendő indok-e számára a "külföldi munkavállalás" és a "jobb fizetés" a felmondáshoz? Ha igen, akkor elfogadható-e a felmondás, illetve elengedhető-e a munkavállaló felmondási idő nélkül? Esetleg, ha az indok elfogadható, akkor mennyi a felmondási idő (30 nap, vagy a határozott időből még hátralévő idő)?
2. cikk / 5 Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről
Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?
3. cikk / 5 Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás
Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
4. cikk / 5 Közhasznú munkavégzés támogatása
Kérdés: Hajléktalanokat és rászoruló idős embereket segítő alapítványként a téli hónapokban fokozott a munkánk. Erre az időszakra alkalmaznánk segítő munkatársakat, elsősorban szociális munkásokat. Van-e lehetőség állami támogatás igénylésére a foglalkoztatásukhoz, ha igen, milyen időtartamra, és milyen feltételekkel?
5. cikk / 5 Tanulmányi szerződés – a munkakörhöz szükséges képesítés megszerzésére
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?