Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek. b) pont] – ezen a címen tehát elszámolható a távollét. A tanulmányi szerződés alapján a munkavállaló számára nyújtott támogatásba a képzés tartamára (munkavégzés alóli mentesülésre) fizetett munkabér beszámítható azzal, hogy a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Tanulmányi szerződés – ha kettőt is kötnek egymással a felek

Kérdés: Egyik munkavállalónk több képzésben vesz részt adott időszakban (kazánkezelő + targonca). Mindegyik képzésre külön-külön kötünk vele tanulmányi szerződést 1-1 évre. A tanulmányi szerződésben a munkavállaló által a munkaviszony fenntartására vállalt időszak összeadódhat-e? Vagy ne egyre, hanem több képzésre kössünk vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak. A törvény szerint tehát "tanulmányi szabadság" nincs. A tanulmányi szerződésben a munkáltató az előírt tanulmányok támogatására vállal kötelezettséget [Mt. 229. § (1) bek.]. E támogatásnak lehet az a formája, hogy például a konzultációk idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Tanulmányi szerződésből eredő jogok – nem engedményezhetők

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként dolgozunk, és kölcsönvevőink sok esetben kérik, hogy a kölcsönzött munkavállalókkal kössünk tanulmányi szerződést. Ezt követően, ha átveszik saját állományukba a munkavállalót, azt várják, hogy a tanulmányi szerződést engedményezés keretében "kössük át" rájuk, és a munkavállaló náluk legyen köteles fenntartani a munkaviszonyát. Van-e erre lehetőség, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a tandíj 25%-ára vonatkozó követelését a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek.]. A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a levonás összegét, gyakoriságát és jogcímét is. Ez megtehető külön nyilatkozatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] ...a másik munkáltató is hasonló tevékenységet végez.A gyermek után járó pótszabadság kapcsán a törvény úgy fogalmaz, hogy a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell figyelembe venni [Mt. 294. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: 2012. januárban hatályos szabályok szerint mindkét szülőt megillette a gyermekek után járó pótszabadság, 2012. július 1. után már csak azoknak a szülőknek jár, akik a gyermeket saját háztartásukban nevelik. Hogyan kell eljárni az elvált szülők esetében, akiknek nincs a gyermek a háztartásában, és akik január 1-jén megkapták a pótszabadságot a gyermek után? Július 1. után újból meg kell állapítani részükre időarányosan a pótszabadságot, és amennyiben igénybe vették, vissza kell azt vonni? Mennyi szabadság jár 2012. január 1. és június 30. között annak a szülőnek, aki házasságban él, három gyereket nevel saját háztartásában, de abból csak egy gyermek a vér szerinti gyermeke? Mennyi szabadság jár ugyanennek a szülőnek 2012. július 1. és december 31. közötti időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...viszont azt is rögzíti,hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság.E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerintisaját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. §(1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyiközpontban, a harmadikat a lakóhely szerinti jegyzőnél lehet igényelni, ahol arészletes feltételekről, valamint az egyéb támogatási lehetőségekről is továbbitájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.