Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelmével [Mt. 6. § (3) bek.]. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét stb.A szabadság új szabályai szintén 2013-tól hatályosak. A.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodásabérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodáshiányában – a munkavállaló személyi alapbére (Mt. 145. §). Azaz amennyiben akérdéses esetben Ön és munkáltatója másképpen nem állapodtak meg, úgy...k...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...elvi szabályt. E szerint ha a munkavállalónak távolléti díjat kellfizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére,rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítőpótlék együttes összegének a... elvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4) bekezdés]. Annakérdekében, hogy a munkáltató mentesülhessen az állásidőre járó bér.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...is következik tehát, hogycsak akkor értelmezhetőek az Mt. szabályai, ha fix munkaidőmértékalapulvételével dolgozik a munkavállaló.A személyi alapbér kiszámításának szabályai szintén ehhez azértelmezéshez vezetnek. Az egy órára járó személyi alapbért ugyanis úgy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret hátralévő részében még ledolgoztathatja. Ha erre amunkaidőkereten belül nem kerül sor, az 1 óra tartamára a munkavállalótszemélyi alapbére illeti meg. Ugyanígy, ha például pénteken szabadságot ad ki amunkáltató a munkavállalónak, szintén 8 órára járó.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a pihenőnapok mellett kiadott szabadnapraelrendelt rendkívüli munkavégzésre a munkanapi túlóra díjazási szabályai -általános esetben a személyi alapbér 50%-ának megfelelő összegű bérpótlék -irányadók. Az álláspont szerint éppen ezért fontos a pihenőnaptól...őnapok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...részére távolléti díj jár. Ha a munkavállalónak távolléti díjatkell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyialapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint – a munkaidő-beosztástól eltérő,illetve a munkaidőkereten felül elrendelt –.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.