Délután dolgozó munkavállaló délutáni műszakpótléka

Kérdés: Délután háromtól este kilencig dolgozom mint takarító. Kérdésem, hogy erre az időszakra jár-e nekem a délutáni műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...jár. Adélutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke– eltérő megállapodás hiányában – a személyi alapbér tizenöt százaléka[Mt. 146. § (2)-(3) bek.].A kérdésben leírtak alapján a munkarend nem minősül többműszakosnak,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Délutáni műszakpótlék

Kérdés: Üzletünk a hét minden napján 8-20 óráig van nyitva. Három értékesítőt foglalkoztatunk váltakozó munkaidőben. Valamikor egy nap 2 értékesítő dolgozik 8 órában úgy, hogy az egyik 8-16 óráig, a másik pedig 12-20 óráig végez munkát. Valamikor úgy dolgoznak ketten, hogy az egyik 8 órában, a másik 4 órában végez munkát, pl. egyikük 8-12 óráig és a másik 12-20 óráig, vagy 8-16 óráig az egyik és a másik 16-20 óráig. Ritkán az is előfordul, hogy egyetlen értékesítő dolgozik 8-20 óráig. Jár-e a munkavállalóknak délutáni műszakpótlék, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzése után illeti meg a délutáni műszakpótlék, amelynekmértéke az Mt. 146. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló személyi alapbérének15 százaléka. Ugyanakkor, ha nem változtatják a műszakbeosztásukat, nem jár apótlék...munkavégzése után illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Műszak- és vasárnapi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a munkaidő napi beosztását a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál? Kereskedelmi egységünk reggel 6 órától este 10 óráig van nyitva. Délutáni műszakpótlékot (15%) mikor kell fizetni? A munkavállaló vasárnapi foglalkoztatása esetére kell-e 100% pótlékot kell fizetni, ha a munkavállaló beosztása alapján végez vasárnap munkát?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a több műszakosmunkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak jár a délutáni műszakpótlék, azMt. szerinti mértéke a személyi alapbér 15%-a [146. § (3) bekezdés]. Ajogosultsághoz meg kell megvizsgálni, hogy fennállnak-e a több műszakosmunkarend...ése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint 06 és 18 óra között végeznek munkát, váltás nélkül. A pótlékokalapja eltérő rendelkezés hiányában a munkavállaló személyi alapbére (Mt. 145.§).Álláspontunk szerint, a fentiektől eltérően, egyszerűbbmegoldás lehet, ha a munkáltató a két...szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Pótlékszámítás – több műszakos munkarendben

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban – gabonaszárítás – kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...aműszakpótlék mértéke harminc százalék [Mt. 146. § (3) bekezdés]. A pótlékokalapja eltérő rendelkezés hiányában a munkavállaló személyi alapbére (Mt. 145.§).A fentiek szerint, ha például a munkavállaló 19 és 07 óraközött, nem több műszakos munkarendben végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.