Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés

Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...1992. évi Mt. rendelkezéseivel –, nem kell tárgyalást kezdeményeznie a munkáltatónak a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal [1992. évi Mt. 94/B. §]. Ezzel együtt összességében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyeztetést lehetkezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, amunkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottságjogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónálképviselettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...határoz (Mt. 67.§). A fenti jogosultság ugyanakkor csak az üzemi tanácsot illeti meg; azaz haaz nem fordul bírósághoz, akkor helyette a szakszervezet nem léphet fel, azüzemi tanács helyett az intézkedés érvénytelenítésére kérelmet nem nyújthat be,és kifogással sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Üzemitanács-választás – vita kezdeményezése szakszervezet hiányában

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] ...egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére amunkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetés a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottságés a munkáltatónál képviselettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.