5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Boltvezetők munkaideje és felelőssége
Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
2. cikk / 5 Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
3. cikk / 5 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
4. cikk / 5 Szakszervezet – a kifogással okozott kár
Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?
5. cikk / 5 Kollektív szerződés részleges felmondása
Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?