Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] ...járó munkabérén felül [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd [Mt. 233. § (1) bek. b) pont], azaz a munkáltatói és a munkavállalói érdekek megvitatására szolgáló eljárás. Két szakszervezet közötti érdekütközés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató és a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet köthet, míg munkavállalói oldalról a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség [Mt. 276. § (1) bek.] jogosult rá. Tehát amennyiben a munkáltatónál nincs egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme – a telephely önállósága

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik [Mt. 236. § (2) bek.]. Értelmezésünk szerint ebből nem következik, hogy csak azon telephelyen jelölhető munkajogi védelemre szakszervezeti tisztségviselő, ahol üzemi tanácsot választottak. Ezzel szemben üzemi tanács választása nélkül is jár a védettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.